Vissza az előző oldalra

Mora terápia jelentősége az allergiás kórképekben


Dr. Márkus Vera


Összefoglalás
A cikk a Mora terápia alkalmazásának eredményeiről számol be az igen gyakori allergiás megbetegedéseknél. Száz allergiás eset követésének eredményét foglalja össze, és ennek alapján a Mora terápia hasznos kiegészitő módszernek mondható.

Amikor a külvilágból érkező, egyébként normális ingerre túlzott választ ad a szervezet, túlérzékenységről, allergiáról beszélünk. Az allergia a szervezet egyfajta instabilitása s egyben specifikus megváltozott reakciókészsége. Magába foglalja a túlérzékenységi reakciók előnyös és káros hatásait is. Előnyös lehet, mert ez a túlérzékenységi reakció magyarázza szervezetünk védekezőképességét egyes kiállott fertőző betegségekkel szemben, és ez teszi lehetővé az aktív védőoltás alkalmazását. De káros is lehet, ha egy külvilágból érkező ingerre túlzott választ adunk.
A túlérzékenységi reakció a szervezetet ért első idegen hatáson, többnyire valamilyen fehérje természetű allergén hatásán alapul, s ilyenkor három esemény következhet be:

  • Az egyén immunizálódik az antigénnel szemben
  • Túlérzékenység alakul ki, mely már potenciálisan allergiás betegséget jelent
  • Tolerancia alakul ki, immunválasz nem következik be

Az utóbbi években a kialakult válasz sejtes és mediátor hátteréről is egyre több információ áll rendelkezésünkre. Antigén hatásra két T limphocyta populáció aktivációja következhet be, T helper 1 (Th 1 ) és T helper 2 (Th 2 ) aktiváció. Az első különböző gyulladásos mediátorok termelésével immunválaszhoz, míg a Th 2 -túlsúly interleukintermelésen keresztül IgE ellenanyag-termeléshez, eosinophyl sejtaktivációhoz, allergiás válaszhoz vezet.

A túlérzékenységi reakciókat négy nagy csoportba oszthatjuk, bár az utóbbi években elkülönítenek egy ötödik csoportot is, amelybe egyes endokrin betegségek sorolhatók.
Az allergia összefüggést mutat a környezeti károsodással, az emberi immunrendszer felbillenésével. A táplálkozási, a gyógyszer-, a por- és a pollenallergiák összefüggnek a közlekedési, ipari szenynyeződéssel.

allergy_240

Már a nemzetközi kutatási eredmények igazolják, hogy ezek a reakciók összefüggést mutatnak a környezeti károsodással, az emberi immunrendszer károsodásával. Az allergiát az emberi céltudatos tevékenység egyfajta nem kívánt mellékhatásának, yungi értelemben vett árnyékának tekinthetjük.

Az allergiás betegségek előfordulási gyakorisága világszerte jelentősen növekszik és a hatékony tüneti gyógyszerek ellenére súlyosságuk is fokozódik.

Magyarországon a teljes lakosság közel 10%-a szenved aszthma bronchialéban, míg az allergiás rhinitis prevalenciája ennél lényegesen magasabb. Így az allergiás kórképek valóban népbetegségnek tekinthetők. A hagyományos orvoslás fejlett diagnosztikus lehetőségei (allergiás bőrtesztek, in vitro allergén kimutatások, IgE, RAST vizsgálatok, eosinophyl kationos proteinmeghatározások, MAST vizsgálatok stb.) ellenére gyakran a kóros tünetek háttere nem igazolható. Előfordul, hogy a kimutatott allergének elkerülése nem okoz enyhülést a beteg számára, így nem bizonyítható oki összefüggés a tünetek és a talált allergénpozitivitás között. Az allergiás panaszok kezelésében egyébként az elimináció, mint oki kezelés mellett csak tüneti terápiás lehetőségeink vannak, és makacs esetekben a sok mellékhatással járó szteroidok alkalmazása is ritkán szükségessé válhat. Ezért fontos minden új és hatékony eljárás megjelenése, mely akár az allergológiai diagnosztika, akár a kezelés tekintetében előrelépést jelent.

Betegek
Az allergiás betegek feldolgozását retrospektív módszerrel 1 éves beteganyagunkon végeztük összesen 100 eset kapcsán. A vizsgált eseteket az intézetünkben dolgozó terapeuták rétegezett mintavétel alapján választották ki a panaszok fennállásának időtartama szerint. A feldolgozás során 91 eset volt értékelhető. A 91 eset feldolgozását tizenegy szempont szerint végeztük, amelyeket illesztettünk a nemzetközi standardokhoz. A továbbiakban ezen kritériumok alapján kapott eredményeinket ismertetjük.
A vizsgálatban részt vettek korcsoport és nemek szerinti megoszlását mutatjuk be 1. ábránkon.

 


1. ábra

Látható, hogy legnagyobb számban a 35 év felettiek voltak, őket a 21-35 éves korcsoport követte, harmadik helyen a 0-6 évesek állnak, majd a 15-20 évesek következnek és legkisebb esetszámban a 7-14 évesek szerepeltek.
Nemenként vizsgálva azt látjuk, hogy a 0-6 éves korcsoportban lényegesen nagyobb volt a fiúk aránya (több mint négyszeres), a 15-20 éves korosztályban ugyanez az arány 4,5 szeres, míg a többi vizsgált csoportban a nők szignifikánsan többen voltak.



2. ábra

Tájékozódtunk a panaszok fennállásának időtartamáról is. (2. ábra) 
A vizsgáltaknak csaknem fele több mint 1 és kevesebb mint 10 éve szenved allergiás panaszaitól. Csaknem azonos az évnél rövidebb és tíz évnél hosszabb ideje panasszal rendelkező betegek száma.


3. ábra

Megvizsgáltuk a panaszok jellegét is, melynek során azt láttuk, hogy legtöbb betegünk allergiás náthában szenved, ezt követik gyakoriságban az allergiás conjunctivitisek és harmadik helyen a fulladással járó allergiás rhinitis áll. Csaknem azonos számban vannak azok a betegek, akik emésztőszervi és allergiás bőrgyógyászati megbetegedésben szenvednek. (3. ábra)

Módszer


4. ábra

A Mora allergiadiagnosztika szabályai szerint pácienseinknél először az előtesztet végeztük el, így legtöbbször sikerült a főallergént kimutatnunk. A tesztelés során azt találtuk, hogy az előteszt anyagai közül legtöbb esetben a tej mutatott pozitivitást, ezt a tojássárgája és -fehérje azonos gyakorisággal követte, majd a gombás fertőzésre utaló élesztő, ezután a cukor, rozs és árpaglutén, végül a búzaglutén következett. (4. ábra)

Eredmények
Az irodalmi adatoknak megfelelően vizsgáltuk a leggyakoribb kapcsolt allergén- csoportok szerepét betegeink tüneteinek okozójaként. Három kapcsolt allergén-párt (búza-nehézfém, élesztő-gomba, gyümölcs-permetezőszer) vizsgáltunk meg. E csoportok jelenlétét 43 esetben, a vizsgáltak csaknem 50%-ában fedeztük fel, csaknem kétszer gyakrabban a nők esetében, mint férfiaknál. Ez kiemelkedő volt az élesztő-gomba pozitivitásnál, ami egybecseng azzal a ténnyel, hogy a nőknél nagyon gyakori a krónikus nőgyógyászati gyulladás, ami legtöbbször gombás eredetűnek bizonyul.
Az összeférhetetlenségi teszt egyéb anyagai közül első helyen a pollenek szerepelnek. Ez egybeesik azzal a ténnyel, hogy Magyarországon a rhinitis allergica és egyéb allergiás légzőszervi kórképek népbetegségnek számítanak. A legtöbb klinikai tünet kora tavasztól késő őszig, a pollenszállás időszaka alatt jelentkezik. A pollenek közül is, a fenti tünetek kiváltásában különösen fontos helyet foglal el a Ragweed vagy más néven Ambrosia elatior. A polleneket a nehézfémek követik, aminek magyarázatát részben a még mindig nagyon elterjedt ólmozott benzin felhasználásában, részben a fogorvosi gyakorlatban előszeretettel használt amalgám alkalmazásában és az ipar környezetszennyezésében látjuk.
Harmadik helyen az állati szőrök állnak, ezt követik a legtöbb iparilag előállított élelmiszerben megtalálható aromaanyagok. Az aromaanyagokat a konzerválószerek és a gyümölcsök követik. Nagy esetszámban a tejtermékek és a permetezőszerek szerepelnek allergénként. Az összeférhetetlenségi eseteknél minden alkalommal különös figyelemmel vizsgáltuk, hogy geopatikus terhelés, candidiasis, amalgámterhelés található-e a szervezetben.
Mint az előzőekben már utaltunk rá, az allergiás manifesztációk kiváltásában, fenntartásában óriási szerepe van az amalgámnak. Pácienseink vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az esetek csaknem húsz százalékában amalgámpozitivitást találtunk. Az irodalmi hivatkozások ajánlásainak megfelelően javasoltuk a fokozatos amalgámeltávolítást, minden esetben elvégeztük a szervezetből a kritikus anyag lege artis eltávolítását is.
A candida jelentőségét az élesztőpozitivitásnál már hangsúlyoztuk. Részletes vizsgálatánál azt láttuk, hogy valamenynyi manifesztációnál több mint 20%-ban jelen van.
A diéta betartása a betegek együttműködését igényelte. Mivel a magyar lakosság jelentős része a hagyományos konyhának köszönhetően túltápláltnak tekinthető, a diéta betartása néhány hét után már szemmel látható volt a testsúlycsökkenésben.
Felmérésünk során vizsgáltuk a kezelések számát. (5. ábra)


5. ábra

Azt tapasztaltuk, hogy betegeink több mint 82%-a 4-10 kezelésen vett részt, 15%-nál volt szükség 10-nél több kezelésre. A kezelések magas számát általában a hosszú évek óta fennálló, valamennyi, eddigi terápiára rezisztens kórképek indokolták. 
Informálódtunk arról is, hogy az 5. kezelés után történt visszamérésnél hány összeférhetetlen anyag információja maradt pozitív. (6. ábra)


6. ábra

Ennek során azt láttuk, hogy a betegek közül változatlan pozitivitás senkinél nem fordul elő, 1-4 anyag maradt pozitív a betegek 35%-ánál és nem maradt pozitivitást mutató anyag a betegek 52%-ánál. A betegek 13%-a 5-nél kevesebb kezelést kapott.



7. ábra

A betegek szubjektív panaszairól is tájékozódtunk az 5. kezelést követően interjú módszerrel. (7. ábra)
Ennek eredményeként azt tapasztaltuk, hogy az emésztőszervi betegek 53%-a vált tünetmentessé, 47%-uk tünetei jelentősen mérséklődtek. A conjunctivitises páciensek 38%-a vált tünetmentessé, 67%-uk tünetei jelentősen mérséklődtek, 1%-uk tünetei többségükben megmaradtak. Az ekcémás és egyéb bőrbetegségben szenvedők közül 33% vált tünetmentessé, 29%-uk tünetei jelentősen mérséklődtek, 14%-uknál a tünetek többsége megmaradt és 19%-uk állapota változatlan maradt. Légzőszervi betegeink 29%-a tünetmentessé vált az 5. kezelés után, 51%-uknál a tünetek jelentősen mérséklődtek, 15%-uk tünetei többnyire megmaradtak, 0,004% vallotta állapotát változatlannak.


Összefoglalás
Eredményeink tehát a számok tükrében nagyon biztatóak. Ahhoz, hogy még eredményesebb legyen terápiánk, a betegek fokozott együttműködésére, megfelelő táplálkozásra, elegendő nyomelem, ásványi só bevitelére, valamint a hatékony stresszoldásra és testedzésre is szükség van.
A stresszoldásban nagy segítségünkre van a Mora terápia Bach-virágkezelése, de emellett is javasoljuk valamilyen relaxációs módszer elsajátítását.

Vissza az előző oldalra